10. szám 2018. december

Még több cikk

Ez a cikk olyan olvasók számára íródott, akik vagy matematikatanárok, vagy matematikusok, vagy az átlagosnál jobban érdeklődnek a matematika, a matematikusok, és a matematikai élet iránt. A cikkben van egy kis matematika is, de nem sok, és ahol matematikáról írok, ott mindenütt megpróbáltam elkerülni a technikai részleteket. Az első részben a magyar matematikai élet bizonyos vonásairól írok, a másodikban a 2018. július elején rendezett Lovász-konferenciáról. A harmadik részben írok Lovász Lászlónak a matematikai életünkben betöltött szerepéről, és a matematikájáról. (Simonovits Miklós)

Miért szeretem a matematikát? Interjúsorozatunk folytatódik, amelyben fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Hogyan telik egy matematikus munkanapja és mit csinál szabadidejében? Miért fontos a munkája?  Backhausz Ágnes az Eötvös Loránd Tudományegyetemen valószínűségszámítást tanít, emellett az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a struktúrák limeszeivel foglalkozó, Szegedy Balázs vezette kutatócsoportban véletlen gráfokkal, hálózatokkal foglalkozik. Arról is mesél, milyen nőként matematikusként dolgozni.

Miért szeretem a matematikát? Interjúsorozatunkban fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Juhász Péter az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos munkatársa, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program és az MTA Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport vezetője iskolában tanít, egyetemen oktat tanárjelölteket, szervezi A Gondolkodás Öröme Alapítvány Matematikai Mulatságok Táborait (MaMuT), a Repülő Iskola programot...Szereti a matematikát és a matematikatanítást.  

Czapáry Endre, Bandi bácsi 96 évesen, 2018. július 3-án részt vett a Rátz László Vándorgyűlés első napján (ott készült a fotó), majd másnap a lakásán találkozott Bíró Bálinttal, aki a Bolyai Társulat nevében hangfelvételt készített a beszélgetésükről. Ebből rajzolódott ki egy fantasztikus pedagógus önarcképe, aki sajnos alig több, mint egy hónap múlva elhunyt. Nyugalmazott középiskolai matematikatanár, generációk nevelője, Győr Pro-Urbe díjasa, a Beke Manó díj, az Apáczai díj és a Rátz Tanár Úr életműdíj kitüntetettje volt. 

Voltak már Önök „szabaduló szobában”? De legalább hallottak róla, ugye? Fantasztikus érzés, amikor közösen megfejtjük a titkokat és nagy erőfeszítések (és sok nevetés) árán ki tudunk jutni! A gyerekek imádják. Ez adta szerzőnknek az ötletet, hogyan lehetne motiválni a tanulókat a matematikaórán. Paróczay Eszter Gödöllőn tanít a Premontrei Iskolaközpontban. Ő is részt vett a Bolyai János Matematikai Társulat idei Rátz László Vándorgyűlésén, lelkes hallgatója volt az előadásoknak. Ezt az írását eredetileg a konferencia honlapján közölték, ahova az előadások prezentációi is felkerültek.

A Középiskolai Matematikai Lapok alapításáról, Arany Dánielről, Rátz Lászlóról, Antal Márkról, első, később híressé vált megoldóiról, majd a lapot az első világháború után újraindító Faragó Andorról, a KöMaL feladatain matematikussá váló Szele Tiborról, végül az új sorozat alapító szerkesztőiről, Soós Pauláról és Surányi Jánosról emlékezik meg, az említettek tudományos munkásságát is bemutatva, Kántor Sándorné.

Schiller Róbert: A kételkedés gyönyörűsége című könyvét 2017-ben adta ki a Typotex kiadó. A szerző, aki abban az évben „Az év ismeretterjesztő tudósa” lett, sokfelé kapcsolódó szaktárgyának, a fizikai kémiának az ismerete mellett elképesztő mennyiségű történelmi, művészettörténeti, sőt filológiai tudással rendelkezik. Ismeretterjesztő írásainak gyűjteménye matematikáról és matematikusokról szóló írásokat is szép számmal tartalmaz. Tóth János ezekből a cikkekből szemezgetve, saját gondolatait is hozzátéve csinál kedvet a könyv elolvasásához.

A Budapest Semesters in Mathematical Education, azaz a budapesti matematikaoktatási szemeszterek elsősorban amerikai fiataloknak, leendő matematikatanároknak szólnak. A program keretében magyar matematikatanárok tanítják őket tanításmódszertanra. A BSME-t részletesen bemutató angol nyelvű honlapon megakadt a szemem ezen a kifejezésen: Hungarian Approach. Vajon mi az a speciális „magyar módszer”, amit megmutatnak? Szász Rékát, a BSME igazgatóját kérdezi Oláh Vera.

2016-ban tartották meg először Understanding the Diversity of Financial Risk címmel azt az egynapos workshopot, ami a pénzügyi kockázatkezelésről és annak matematikai modellezési lehetőségeiről szólt. 2018 októberében került sor a harmadik hasonló workshopra, ennek témája a pénzügyi kockázat felmérése a gépi tanulás módszereivel. Talán nem is meglepő, hogy a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásai között ma már a pénzügyi alkalmazások is egyre inkább előtérbe kerülnek.

Ez az írás csak „érinti” a matematikát. Inkább a gyerekekről szól. Főképpen a kisebb, 6–12 éves gyerekekről. Arról, ahogyan ők meg tudják alkotni az egyáltalán nem statikus fogalmaikat, a fogalmaik bővülő, formálódó rendszerét. Hogy mégis köze legyen mondanivalómnak a matematikához, matematikai fogalmak alakulása mentén gondolkodom. (C. Neményi Eszter) A fotó a szerzőről a 2018. júliusi Rátz László Vándorgyűlésen készült.

A képen látható poliéder élváza a Park City Matematikai Intézet logója; ez a logó inspriálta Rob Kirby 2006 júliusi előadását a témáról Park City-ben. Ebből a poliéderből kiindulva konstruálja meg a szerző a Boy-felületet, megmutatva a tulajdonságait. A Boy-felületet, a projektív síknak a háromdimenziós térbe való immerzióját Werner Boy fedezte fel 1901-ben. Ez az írás az American Mathematical Society Notices folyóiratának 2007 novemberi számában jelent meg a What is...? rovatban. A fordítást Stipsicz András készítette. 

Ruby unatkozik. A papája megígérte neki, együtt fognak számítógépezni, amikor hazaér. De még nem ért vissza, ezért Ruby úgy dönt, hogy addig egyedül játszik a számítógépen. Beírta a jelszót, de észrevette, hogy nincs kurzor! Hirtelen a számítógép fehér Egere szipogott egyet. „Mi a baj?” - kérdezi Ruby. „Kurzor ma nem válaszol az üzeneteimre!” - válaszolja szomorúan Egér. Ruby ezért úgy dönt, hogy segít megkeresni Kurzort. Összehúzza magát és bemászik Egér után a számítógépbe... A könyvről egy másik kiváncsi kislány írt, Lóczi-Nagy Gemma.

Táborné Vincze Márta 1972-től a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium matematikatanára, 1977-től vezetőtanára volt. Az eltelt évtizedek alatt tanítványok generációit nevelte fel. Tanítványai nemcsak matematikát tanultak tőle, hanem világfelfogást, önismeretet és tartást. Rendszeresen személyre szóló feladatokkal készült az erre igényt tartó diákoknak. Az egy osztályon belüli óriási szintkülönbség ellenére tudott úgy tanítani, hogy mindenki szeresse a matematikát. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián diákjai kitűnően teljesítettek. 

„A hasznosítható tudás még soha nem volt olyan fontos, mint manapság, és az ehhez szükséges ismeretek megszerzése és használata is kulcsfontosságú..." – mondta Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke a Rátz Tanár Úr Életműdíj 2018. november 28-án megtartott átadó ünnepségén. A fényképen az idei díjazottak  balról jobbra: Dr. Csorba Ferenc, Kurtán Mónika, Táborné Vincze Márta, Szászné Heszlényi Judit, Dr. Szántay Csabáné, Nagy Mária, Simon Péter, Zámborszky Ferenc.

Dr. Csorba Ferenc évtizedeken át tartó kiemelkedő szakmai tevékenységéért 2018-ban Rátz Tanár Úr Életműdíjat kapott. 1974-ben kezdte tanári hivatását, majd Győr-Moson-Sopron megye meghatározó matematikatanárává vált. Pedagógusként is az elhivatottság, a diákok tisztelete és szeretete, valamint kivételes szakmai igényesség jellemzi munkáját. Önzetlen, nagy tudású pedagógus. Nagyon sok cikke, írása jelent meg a matematikával foglalkozó folyóiratokban. Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó iskola 2001-es megalakulásától a mai napig előadóként részt vesz a tehetséggondozásban. A Bolyai János Matematikai Társulat győri tagozatának sokáig elnöke, jelenleg vezetőségi tagja. 

Kalmár László gazdag matematikai levelezéséről szó volt korábbi, 2018. szeptemberi cikkünkben (Molnár Zoltán Gábor: Kalmár, Péter, Surányi). A Kalmárium két kötetét is összeállító Szabó Péter Gábor  Muszka Dániel életéről szóló cikke is többször említi Kalmár professzort. Most egy olyan állítást gondol tovább Tóth János, , amely a Szabó Péter Gábor által összeállított  gyűjteményben Kalmárnak egy Rédei Lászlóhoz írott levelében, és egy korábbi cikkében is négyszámtétel néven szerepel.

2018. november 9-10-én immáron 30. alkalommal gyűltek össze a matematikát és a matematikatanárokat tanítók, hogy emlékezzenek, ünnepeljenek, megvitassák elképzeléseiket, bátorítsák és segítsék egymást. A programbizottság (amelynek tagja a beszámolót író Vásárhelyi Éva) igyekezett a hagyományos programelemek megtartása mellett az előzetes kérdőívet kitöltők javaslataihoz, kéréseihez igazítani a rendezvényt, ezért lett kevesebb plenáris előadás és több műhelymunka.

Darvas Ferenc nem matematikus, és azt hiszem, nem rendelkezik különleges fejszámoló adottságokkal sem. Darvas Ferenc zeneszerző. És szabadidejében fejszámoló trükköket konstruál. Egyik fő produkciója az, amikor 4- vagy 5-jegyű számokat szoroz össze zongorán. Nézi a kottatartóra tett két számot, időnként a billentyűzetre pillant, s mi egy kicsit impresszionista, kicsit dzsesszes, a feszült koncentráció kontrasztjaként könnyed zenét hallunk. S mire a rögtönzött darabnak vége, kész az eredmény. Igazi világszám. Nemrég megjelent könyvecskéjéről, a Számcirkuszról Wettl Ferenc írt recenziót.

  Nemcsak az Érintőben jelennek meg érdekes cikkek, videók. Némi további olvasnivalót ajánlunk a hosszú téli estékre a közelmúlt kínálatából. Jó szórakozást kíván a szerkesztőség a KöMaL, a Fizikai Szemle, a Természet Világa, az mta.hu stb. cikkeihez és a SZIGMA adásaihoz.