BIOMAT 2019 – Nemzetközi biomatematika konferencia Szegeden

BIOMAT 2019 – Nemzetközi biomatematika konferencia Szegeden

Az International Symposium on Mathematical and Computational Biology (BIOMAT) konferenciasorozat 2001-ben Brazíliában indult, 2011 óta minden évben más ország ad otthont a rendezvénynek – tavaly Casablancában, azelőtt Moszkvában rendezték. 2019-ben a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete szervezte a konferenciát, amelyen október 21. és 25. között 14 országból csaknem 50 matematikus ismertette legújabb eredményeit. Az előadások témái a matematikai biológia legkülönbözőbb területeiről kerültek ki, hallhattunk többek között a különböző testi rendellenességek mögött meghúzódó fiziológiai szabályozó folyamatok matematikai leírására szolgáló Mackey–Glass-egyenletről, különböző betegségek – pl. bárányhimlő, Zika-láz, HIV – terjedésének modellezéséről, tumornövekedési modellekről, ragadozó–zsákmány modellről, invazív fajok terjedését leíró matematikai modellről, a terápiás vakcinák matematikai modellezéséről, a fertőzéseknek az ivarosan szaporodó populációk dinamikájára gyakorolt hatásáról. A konferencián három kiemelt, áttekintő jellegű plenáris előadás is elhangzott.

Alain Goriely, az Oxfordi Egyetem professzora előadásában a demencia matematikai modellezésének lehetőségeiről beszélt. Az olyan neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór napjainkban is gyógyíthatatlanok, mechanizmusaikat még kevéssé értjük. Jellemző azonban ezekre a betegségekre, hogy terjedésük az agyban jellemző mintázatot követ, amely alapján pontosan megállapítható, hogy a betegség mely stádiumában van. Goriely professzor előadásából kiderült, hogyan alkalmazhatunk matematikai modelleket, hogy ebbe a folyamatba bepillantást nyerjünk, és így jobban megérthessük az agy működését: az elméleti matematikai eredményeket a legújabb képalkotó eljárásokkal összekapcsolva megérthetjük a demenciához kapcsolódó jellemzőket, illetve általánosabban az agy működését.

Gorieli        

Alain Goriely professzor előadása

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense a Nicholson-egyenletről beszélt, amely az Ausztráliában élő Lucilia cuprina légyfaj populációméretének változását írja le.

lucilegy

A Lucilia cuprina légy

Ezt a nemlineáris differenciálegyenletet az 1980-as években alkották meg, megszületését egy laboratóriumi kísérletek során nyert különös adatsor motiválta.

keplet

A Nicholson-egyenlet

legyek szamaNicholson

A legyek száma laboratóriumi kísérletek során, illetve a Nicholson-egyenlet egy megoldása

Az egyenlet időbeli késleltetést is tartalmaz, amely a szaporodóképesség eléréséhez szükséges időnek felel meg. A biológiai alkalmazások mellett az egyenlet vizsgálata számos matematikai eszköz kifejlesztését is inspirálta. Röst Gergely előadásában áttekintette mindezeket az eszközöket, továbbá az is kiderült, hogy melyek a legújabb kérdések az egyenletet kutató matematikusok számára. Az egyik cél, hogy pontosabb modellt adjunk a fajon belüli, korfüggő versengésre az ivarérettséget megelőző időszakban, valamint annak vizsgálata, hogy ez milyen hatással van a felnőtt populációra.

Horváth Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az általa vezetett Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport által kidolgozott, világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást ismertette előadásában. A módszer lényege, hogy a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével felfedezhessék a legkisebb eltéréseket is, ezzel lehetővé téve a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértését. A szegedi kutatók olyan intelligens képfeldolgozó rendszeren dolgoznak, amely felismeri az emberi szövetek minden egyes sejtjét, szét tudja válogatni az eltérő fenotípusú sejteket, és képes kvantitatívan jellemezni a bennük lévő összes fehérjét. Cél, hogy a lehető legkisebb, alig néhányszor tíz sejtből álló mintából is pontosan lehessen jellemezni minden egyes sejtféleséget. 

A tudomány mellett a kikapcsolódásra is jutott idő. A konferencia harmadik napján a résztvevők választhattak, hogy tekézni mennek, Szeged nevezetességeivel ismerkednek meg, vagy a biomatematikusok és az elméleti matematikusok közti focimeccsen játszanak. A negyedik nap délutánján Ópusztaszerre kirándultak a résztvevők, ahol a Feszty-körképet és a skanzent tekintették meg.

A konferencia honlapja a részletes programmal, a résztvevők névsorával a következő címen érhető el: http://www.biomat.org/biomat2019/indexbiomat2019.html

 biomath FC

A BioMath FC játékosai

resztvevok

A konferencia résztvevői az ópusztaszeri Árpád-emlékműnél

Köszönetnyilvánítás
A cikk az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-19-4 Kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

Dr. Dénes Attila

tudományos munkatárs, SZTE Bolyai Intézet

14. szám 2019. december

Még több cikk

Rendhagyó, páros interjút készített egymással Kránicz Gréta és Szikszai Mónika arról, mi volt a motivációjuk, amikor pályát választottak, hogyan tekintenek vissza a tanulmányaikra és hogy milyen tapasztalataik vannak matematikusként a pénzügyi világban. Mindketten az ELTE alkalmazott matematika alapszakán, majd a biztosítási es pénzügyi matematika mesterszakán végeztek. Most az MSCI amerikai székhelyű pénzügyi szolgáltató cégnél dolgoznak Budapesten. Tovább...

Tanóra rovatunkban Szoldatics Józsefet, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárát kértük fel, járjon körbe egy számára érdekes feladatot. Ő geometria feladatot választott, ami egy olyan háromszögről szól, amelyben a szögek 100 – 40 – 40 fokosak. A feladatra 6 megoldást mutat. Mind a hat a maga nemében szép, vagy valami szép tulajdonságot használ. Tovább...

A SIAM News 2019 január/februári számának tudománypolitikai rovatában jelent meg az Egyesült Államok megújult STEM oktatási stratégiájáról szóló cikk, amiből most az Érintő magyar olvasói számára is tanulságos részeket közöl. Kovács Ágnes fordításából kiderül, milyen az amerikai kormány matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzésének ötéves stratégiai terve. Tovább...

„A tanítás örökös keresés: hogyan lehetne közelebb vinni, jobban megértetni a gyerekekkel az adott témát, milyen módszerrel, milyen játékokkal lehet felépíteni egy-egy fogalmat, vagy hogyan gyakoroljunk, hogy ne legyen unalmas, hogyan lehetne örömet szerezni matekórán. A legtöbb ötletet, módszert a kollégáimtól lestem el. Kötelező „lopni" egymástól, hiszen egy jó tanár órája rengeteg ötletet indíthat el bennünk." Tovább...

2019. november 22-24. között 27. alkalommal került sor Komáromban (Szlovákiában) a kárpát-medencei magyar középiskolások számára évenként megrendezett Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozóra. Az idei háromnapos rendezvény 20 előadásán több, mint 80 tanár és diák vett részt anyaországi vagy egyéb kárpát-medencei magyarlakta vidékről. A rendezvény ötletgazdája, Oláh György és az idén elhunyt Keszegh István után Fonód Tibor lett a diáktalálkozó fő szervezője. Tovább…

Palugyai István több mint negyven év újságírói tapasztalattal a háta mögött nemrég jelentette meg 62 interjút tartalmazó válogatását a tudomány világából. Az interjúalanyok egy része Nobel-díjas, vagy jelentős külföldi tudós, fizikusok, vegyészek, orvosok között „a matek Lady Gagája”, Cédric Villani francia és Jin Akyiama japán matematikus. Tovább…

Rábai tanár úr még 90 éves korán túl is örömmel és nagy felkészültséggel tartott előadást, gondosan válogatott példákkal akár diákok, akár tanárok számára. Hosszú pályafutása alatt nagyon sok könyvet, feladatgyűjteményt, az érettségire vagy egyetemi felvételire készülőket segítő példatárat és egyéb oktatási segédanyagot írt. De a legbüszkébb a legendás első speciális matematika tagozatos osztályára volt. Egykori tanítványa, Laczkovich Miklós emlékezik meg róla. Tovább...

A csomóelmélet két alapvető célja, hogy megértsük a csomók „geográfiáját” – azaz hogy megkülönböztessük, avagy osztályozzuk a csomókat –, és hogy tanulmányozzuk a csomó helyzetét a háromdimenziós térben. E célkitűzések vonatkoznak a Legendre-csomóelméletre is. Az AMS Notices 2009-ben megjelent írása (fordította: Földvári Viktória) a sztenderd kontakt térben vizsgál Legendre-csomókat. Hogy megértsük a sztenderd kontakt struktúrát, először képzeljünk el egy egykerekűt például egy parkolóban, majd tekintsük a pályát, amit az egykerekű járna be azzal a megkötéssel, hogy a kerék sosem áll észak-déli irányba...Tovább...

Varga Tamás (1919−1987) a matematikaoktatás kutatásának kiemelkedő, nemzetközi hírű szakembere volt; a hazai matematikaoktatás, és különösen a felfedeztető matematikaoktatási hagyomány máig épít a munkásságára. Születésének 100. évfordulóját az MTA nemzetközi konferenciával ünnepelte. A sikeres rendezvényről a fő szervezők, Csapodi Csaba, Gosztonyi Katalin és Vancsó Ödön számolnak be. Tovább…

Harminc évvel ezelőtt, 1989. november 9-én, azaz a berlini fal leomlásának napján alakult meg a Typotex Elektronikus Kiadó Kft. Jelképes dátum ez, valójában egy hosszabb folyamat betetőzése. A néhány fős vállalkozás három évtized alatt fontos szellemi műhellyé nőtte ki magát. Erről a folyamatról, az elmúlt 30 évről szeretnék felvillantani pár momentumot. Votisky Zsuzsa, aki a leginkább illetékes abban, hogy mi történt ez alatt az idő alatt, sajnos már nincs közöttünk. Az ő elképzelései alapján alakult úgy a Typotex sorsa, ahogyan alakult –  írja Németh Kinga. Tovább... 

Hirtelen és váratlanul távozott el az élők sorából 2019. október 4-én Dr. Pap Gyula egyetemi tanár, a határeloszlás-tételek, a sztochasztikus folyamatok és a matematikai statisztika nemzetközileg elismert kutatója, aki élen járt a tudományos utánpótlás nevelésében. Könyvét az elágazó folyamatok statisztikai paraméterbecsléseiről már nem tudta megírni. Debreceni kollegája, Dr. Kántor Sándorné középiskolás kora óta közelről ismerte őt. Tovább…

Varga Dániel a Prezi cégnél dolgozik, mellette a Rényi Alfréd Matematikai Intézet kutatója, területe a mesterséges intelligencia, azon belül a deep learning, a mély mesterséges neuronhálók. Matematikai és informatikai tudására egyaránt szüksége van, hogy avval foglalkozhasson, ami érdekli.

Az International Symposium on Mathematical and Computational Biology (BIOMAT) konferenciasorozat 2001-ben Brazíliában indult, 2011 óta minden évben más ország ad otthont a rendezvénynek. 2019-ben a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete szervezte a konferenciát, amelyen október 21. és 25. között 14 országból csaknem 50 matematikus ismertette legújabb eredményeit. Az előadások témái, amelyekről Dénes Attila számol be, a matematikai biológia legkülönbözőbb területeiről kerültek ki. Tovább…

Matematika a mindennapokban egy autizmusban érintett matematikus szemén keresztül. Habár az autizmus lehetne csak egy plusz szó a mondatban, ennél sokkal nagyobb szerepe van. Olyan szerepe, ami áthatja az egész könyvet, ugyanúgy, ahogy maga az állapot hatja át az érintett személy egész életét és annak minden aspektusát. Vajda Kitti gyógypedagógus írt Daniel Tammet: Számokban létezünk című könyvéről. Tovább...