AZ INTERJÚ-PORTRÉ MENÜPONT JÓL VAGY KEVÉSBÉ ISMERT MATEMATIKUSOKAT, VAGY OLYAN, EGYKOR MATEMATIKUSKÉNT VÉGZETTEKET SZERETNE BEMUTATNI, AKIK MA MÁS SZAKMA ELISMERT KÉPVISELŐI, SPORTOLÓK, MŰVÉSZEK...(ROVATSZERKESZTŐ: OLÁH VERA.)

A 2012-es Művészetek Völgyében aratott először nagy sikert a MateMorfózis, Taliándörögdön, ahol a szentendrei undergound művészeti mozgalom alkotta a közönség magját. A következő évben megtaláltuk egymást a Gólya Közösségi Presszóval, ami azóta is a programsorozat bázisául szolgál, az előadások nagy részét itt tartjuk. A Gólyában a filmvetítésekhez, slam poetry estekhez, koncertekhez és társadalmi beszélgetésekhez hasonló kulturális szórakoztató programmá vált a MateMorfózis. Pintér Gergő szerint az eddig kitalált matematika olyan, mint egy hatalmas fa. Minél hatalmasabb ez a fa, minél terebélyesebb a lombkoronája, annál kiterjedtebb a széle is, ahol véget érnek az ágak. A matematikusok ezeken a végződéseken munkálkodnak, ezeket fejlesztik tovább.

Miklós Dezsővel, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének igazgatóhelyettesével és Del Viscio Tizianával beszélgettünk, aki az európai uniós pályázatok felelőse az Intézetben.

Egy kutatóra jutó összeg tekintetében Európában kiemelkedően jók vagyunk, valószínűleg mi vagyunk Európában az egyik legsikeresebb matematikai intézet − állítja az igazgatóhelyettes, aki 1995 óta foglalkozik a kutatóintézet pályázataival és pénzügyeivel.

Az Európai Kutatási Tanács (ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. A támogatások odaítélésének egyedüli feltétele a tudományos kiválóság. Olyan vezető kutatók pályázhatnak a kutatók életkorára, nemére és származási országára vonatkozó bármely megkötés nélkül, akik Európában tervezik a projektek végrehajtását. A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet  ERC Grant támogatását elnyert vezető kutatói közül Szegedy Balázs és Stipsicz András eredményeiről kaphat képet az olvasó. A harmadik interjúban pedig Harangi Viktor Horizont 2020 Kiváló Tudomány – Marie-Skłodowska Curie programját ismerhetjük meg.

Nem hiszem, hogy bárki megoldhatta volna a Fermat-sejtést a 19. században, legalábbis azon az úton biztosan nem, ahogy végül a megoldás most megszületett. Túl nagy volt még a hézag matematikatörténeti szempontból: kellett várni 100 évet, mire a megfelelő eszközök megszülettek. Igazából sosem tudhatja az ember ezekkel a híres problémákkal, hogy vajon hozzáférhetők-e már az adott kor eszközeivel. — mondta Andrew Wiles 2016, május 23-án, az Abel-díj átvétele után Martin Raussennek (Aalborg University, Dánia), és Christian Skaunak (Norwegian University of Science and Technology), akik 2003 óta valamennyi Abel-díjas matematikussal készítettek interjút. Wiles professzor több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg a matematikai Nobel-díjat.

Nincs több cikk