AZ INTERJÚ-PORTRÉ MENÜPONT JÓL VAGY KEVÉSBÉ ISMERT MATEMATIKUSOKAT, VAGY OLYAN, EGYKOR MATEMATIKUSKÉNT VÉGZETTEKET SZERETNE BEMUTATNI, AKIK MA MÁS SZAKMA ELISMERT KÉPVISELŐI, SPORTOLÓK, MŰVÉSZEK...(ROVATSZERKESZTŐ: OLÁH VERA.)

Ami tegnap még sci-fi volt, ma már a megnövekedett kapacitású számítógépeknek és számos fontos technológiai áttörésnek köszönhetően valóság: tanulásra képes robotok, kép- és hangfelismerő rendszerek, önvezető autók és számos olyan felfedezés, amelyekre korábban talán nem is gondoltunk. Az utóbbi években hihetetlenül felgyorsult a mesterséges intelligencia kutatása világszerte, és nap mint nap születnek kiemelkedő és megdöbbentő gyakorlati eredmények. A további fejlődés kulcsa azonban, hogy sikerüljön mélyebben megértenünk, hogy ezek a rendszerek MIÉRT működnek. Mik az alkalmazások matematikai alapjai? Ennek megválaszolására jött létre egy új kutatócsoport az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében Szegedy Balázs vezetésével, akit a mesterséges intelligencia hátterében álló matematika érdekel.

A Bolyai János Matematikai Társulat, az ELTE Matematikai Intézete és az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete 2018. február 26-án, 94. születésnapján emlékülést tartott a nemrég elhunyt Császár Ákos tiszteletére. Császár Ákos, az MTA rendes tagja, az általános topológia nemzetközileg elismert szaktekintélye volt, aki egyetemi munkája mellett 1960 és 1993 között mellékállásban vezette az MTA Matematikai Kutatóintézetében a Topológiai Osztályt. A mostani beszámoló a tudományos előadásokra nem tér ki.

Nagy veszteség érte a magyarországi matematikus közösséget: 2018. február 6-án elhunyt Petz Dénes professzor, a matematikai fizika, a kvantum-információelmélet, a nemkommutatív valószínűségelmélet és mátrixanalízis nemzetközileg kiemelkedő kutatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet volt tudományos tanácsadója. Molnár Lajos egyetemi tanár nekrológját közöljük.

Legelső találkozásom Császár Ákossal még középiskolás koromban történt, 1960 körül, a Bolyai Társulat által szervezett Ifjúsági Matematikai Kör egy rendezvényén. Ezen Császár Ákos tartott – természetesen bevezető jellegű – előadást a topológiáról. Máig élénken emlékezem arra, ahogy különböző felületek – pl. Möbius-szalag – papírból készült modelljeit szedte elő egy kis bőröndből, és azután egy nagy ollóval vagdosta őket. Nem sokkal később, pontosan 1961 őszén, megkezdtem tanulmányaimat az ELTE TTK matematikus szakán – nagy szerencsémre ez a szak éppen akkor indult –, ahol az analízis előadásokat ő tartotta. Juhász István megosztotta néhány emlékét és fényképét a közelműltban elhunyt Császár Ákosról.

Matematikai folyóiratunkban időnként bemutatjuk olyanok portréit, akik eredetileg matematikával foglalkoztak,  majd az életpályájuk egészen más irányba fordult (ilyen volt például 2017. decemberi számunkban Kelemen Béla). Most Malina János zenetörténésszel ismerkedünk meg, aki a Fazekas Gimnázium speciális matematikatagozatának legendás legelső osztályába járt. De hogyan lett matematikusból zenetudós? Aki kérdez: Tóth János, aki válaszol: Malina János.

Boros Endre évtizedek óta Amerikában, New Jerseyben él, a Rutgers Egyetem professzora. Abból az alkalomból beszélgettünk, hogy miután 2016-ban megválasztották az MTA külső tagjának, 2017 nyarán megtartotta akadémiai székfoglalóját Kvadratikus optimalizáció és alkalmazásai digitális képfeldolgozásban címmel. Ennek az operációkutatási témának nagyon érdekes története van, hiszen egy-egy elméleti matematikai eredmény mindennapi alkalmazására néha csak sokszáz év elteltével — vagy még akkor sem — kerül sor.

Még több cikk