Utoljára a halála előtt két nappal beszéltem vele szkájpon. Rosszul aludt, és arra panaszkodott, hogy nem tudja beszerezni azt az altatót, melyet Amerikában használt. Itt megtiltják az embernek, hogy aludjon! - kiabálta, mert rosszul hallott. Némi elégedettség futott át az arcán. Talán annak örült, hogy ilyen frappánsan sikerült fogalmaznia. Hajnal András alapvetően elégedett ember volt. Rejtély, hogy miből táplálkozott kifogyhatatlan energiája, jókedve és töretlen optimizmusa, melyből a legutóbbi időkig a környezetének is jócskán juttatott.
Budapest felszabadulásakor még nem volt tizennégy éves. A nehezén már túl volt. A Vörösmarty cserkészcsapatban, az ország egyetlen koedukált cserkészcsapatában ragyogóan tehetséges fiatalok vették körül. Éles vitákat folytattak a legelvontabb kérdésekről, és mindent elolvastak, ami a kezük ügyébe került. A matematika nem tartozott Hajnal kedvenc tárgyai közé, nem is érettségizett belőle kitűnőre. Thomas Mann Doktor Faustus-ának hatására döntött úgy, hogy mégis matematika szakra jelentkezik. A kivételes szellemi képességekkel megáldott Adrian Leverkühn szerint csak három tudomány méltó arra, hogy komolyan tanulmányozzák: a teológia, a zene és a matematika. Hajnal szívesen fogalmazott úgy, hogy a teológia akkortájt nem volt „aktuális", a zenéhez botfüle volt, úgyhogy kizárásos alapon maradt a matematika. Se neki, se Thomas Mann-nak nem volt pontos fogalma arról, hogy mi a matematika. De szerencséje volt, jól választott. Hamar kiderült, hogy különleges tehetsége van a matematikához. Másodéves korában már oktatott, 1953-ban pedig megnyerte a Bolyai Társulat Schweitzer Miklós emlékversenyét, melyet a világ legnehezebb matematikaversenyeként tartanak számon. Szegedre került aspiránsnak, ahol Kalmár László irányításával írta meg kandidátusi értekezését az axiomatikus halmazelmélet egy alapproblémájáról.
1956 tavaszán ismerkedett meg Erdős Pállal, aki a háború után akkor látogatott először Magyarországra. Ez a találkozás döntően befolyásolta életét és pályafutását. Erdős korának egyik legnagyobb matematikusa volt, áradt belőle a szabadság levegője és a matematika imádata. Akit ez megérintett, nemigen tudott szabadulni a hatása alól. Erdős akkor már húsz éve megállás nélkül járta a világot, előadott (szójárása szerint „prédikált"), sejtett és bizonyított. Se Erdős, se Hajnal nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy ne törődjön a politikával. Gyakran vitáztak – ismét Erdős szóhasználatával élve – „Samu" (Amerika) és a Sztálin miatt „Józsefként" aposztrofált Szovjetúnió bűneiről. A matematika számukra varázshegy volt, amely magasan kiemelkedett a mindennapi élet birodalmából. A legizgalmasabb világ, melynek törvényei kristálytiszták és átláthatóak. A kettejük találkozását követő két évtizedben Erdős és Hajnal – Richard Rado, readingi professzorral együtt – létrehozta a halmazelmélet új ágát, a partíciókalkulust. A témakör bibliáját is ők irták meg Hajnal egyik tanítványával, Máté Attilával közösen. Főképp a végtelen halmazok elméletére koncentráltak, de véges halmazokra vonatkozó eredményeik is a modern kombinatorika csúcsteljesítményei közé tartoznak.
Harminchárom évesen meghívást kapott Berkeley-be, ahol minden idők egyik legnagyobb logikusa, Alfred Tarski csoportjában dolgozhatott. Amikor tíz évvel később Vancouverben, a matematikusok világkongresszusán adott elő, már komoly nemzetközi tekintélynek örvendett. Számos alkalommal volt vendégprofesszor Calgaryban, a halmazelmélet kanadai központjában, és alaposan rányomta bélyegét az ott folyó kutatásokra is. A tanszék társalgójának falán máig Erdős és Hajnal képe lóg. A Fazekas Gimnázium első, legendás matematika tagozatos osztályának ő tanította a gráfelméletet. Az ELTE-n matematikusok generációit vezette be a halmazelméletbe.
A hetvenes években új szelek fújdogáltak a magyar kultúrpolitikában. A változások a matematikus társadalmat is végzetesen megosztották. Hajnalt 1976-ban választották akadémikussá, és ezt követően a Bolyai Társulat elnökségétől kezdve az MTA Matematikai Kutatóintézetének igazgatóságáig számos vezető funkciót betöltött. Szervezőkészségével és határozott kiállásával nagyban hozzájárult a matematikaoktatás és kutatás színvonalának megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez. Remekül sakkozott. A Kutatóintézet csapatával többször is Magyar Hírlap kupát nyert. Büszke volt rá, hogy egy szimultán során kis híján legyőzte a világbajnokjelölt Korcsnojt. Nagyon ritkán hibázott. Úgy halt meg, mint Erdős. Váratlanul és (számára) fájdalommentesen.
Pach János
Az életének 86. évében, 2016. július 30-án elhunyt Hajnal Andrásról, a halmazelmélet, a kombinatorika és a topológia nemzetközi hírű kutatójáról, a magyar matematikai élet egyik vezető egyéniségéről, a Bolyai Társulat egykori elnökéről az MTA augusztus 1-i hírében megjelent életrajza itt olvasható: http://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-hajnal-andras-matematikus-az-mta-rendes-tagja-106732