A HVG Okoskönyvek sorozatának két „matekkal” foglalkozó könyvét olvastam el. Mindkettőt Johnny Ball írta. Az első, a Matekmágusok 2012-ben, a második, a Gondolj egy számra 2013-ban jelent meg magyarul. A kiadó a sorozatot 8–12 éveseknek ajánlja.
Az elsőként megjelent Matekmágusok három részre tagolódik. Az első rész, többek között, az időmérés, földmérés, szögmérés kezdeteivel, a római építészettel foglalkozik. Külön két oldalt szentel a pi-nek (π). Már előbb is találtam a könyvben olyan teljesen felesleges, hatásvadász megjegyzést (a maja időmérés kapcsán említett, isteneiknek feláldozott emberekről), amely erősen megkérdőjelezi a korhatárt, de hogy miért szükséges ebbe a könyvben a π kapcsán leírt transzcendens számfogalom definíciója, mely ráadásul hibás, érthetetlen számomra.
A második fejezet címe: A felfedezések kora. Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton munkássága, a bolygók mozgása és a gravitáció. Ezt követi a földrajzi helymeghatározás, a tengeren való tájékozódás és a térképészet korabeli bemutatása.
A könyv kiállítása szép, az érdeklődést felkelti, ébren tartja. Szemmel láthatóan törekszik arra, hogy közbevetett érdekes kérdésekkel, elkészíthető eszközök bemutatásával aktiválja a gyerek, és a vele – a könyv segítségével – foglalkozó felnőtt olvasót. Ugyanakkor az egyszerűségre, rövidségre való törekvés néhány helyen a megértés rovására megy. Példának említhetem az egyiptomi merkhet (időmérő), vagy később a száraz iránytű leírását.
Nem kívánok további részletes elemzésbe fogni arról, mennyire tetszett vagy nem tetszett a könyv, mennyire ügyes a két oldalra ügyesen összefoglalt téma, mert a harmadik részhez érve ledöbbentem.
A könyv alapvető hibája, ami helyenként a fordító felelőssége (aki például focinak fordította, illetve nem fordította a fókuszokat) a használhatatlan, sok hibával és finoman szólva butasággal teli harmadik rész, az „Így mérünk ma”. Már előbb megtudhatjuk, hogy a gravitáció tömeget ad a testeknek, de csak itt értesülünk róla, hogy egy almára akkor hat az 1 N gravitáció, ha eldobjuk. Megtudjuk, hogy laboratóriumban előállították az abszolút nulla fokot, ahol a molekulák megállnak. Az erő az energia fogyasztásának mértéke. Áram esetén az elektronok egymásnak ütődnek, és sorban átadják egymásnak a töltést. Azért nagyobb a légnyomás a talaj közelében, mert ott sűrűbb a levegő, és különben sem érzed a légnyomást, mert a tested ugyanolyan nagyságú, ellentétes irányú erővel hat vissza a levegőre. Aztán itt vannak a teljesen üres fekete lyukak, de nem folytatom. Ez elborzaszt.
Hiába a számtalan érdekesség, ezek még veszélyesebbé teszik azokat a tévhiteket, amelyeket a könyv terjeszt. Jó lett volna szaklektorral átnézetni, de legjobb lett volna meg se jelentetni.
***
Furcsamód ugyanakkor jó szívvel ajánlom a másik könyvet, melynek címe: Gondolj egy számra!
Ez sokkal inkább csak „matek”. Fejezetei a számok eredetéről, a különleges számokról, geometriáról, és a matematika más tudományokhoz kapcsolódó ágairól szólnak.
Bár a könyvet 8 éves kortól ajánlják, én évekkel később adnám a gyerek kezébe, vagy ami ennél jobb, szülő, nagyszülő segítségével olvasnám, beszélgetnék róla, így kihagyhatók a gyerek számára érthetetlen vagy nehezen követhető gondolatok, feladatok.
Az első fejezet ráérősen összefoglalja, hogyan és miért kezdett az ember számolni, hogyan alakult ki a mai tízes számrendszer. A fejezetet, hogy aktivizálja az olvasót, kvízkérdések zárják.
A második fejezet címe: Varázslatos számok. Két-két színes oldalt kapnak a bűvös négyzetek, a Fibonacci-számok, a φ (fi) és az aranymetszés, a nagy számok, a végtelen, a prímszámok, a π (pi), a négyzetszámok és a Pascal-háromszög. A fejezetet, a szokott dupla oldalt használva, elvégezhető „varázslatok” zárják.
A geometria a háromszögektől indulva, a sokszögeken, a harmadik dimenzión át jut el a topológiáig. Ezután a tükrözéssel, labirintusokkal foglalkozik, végül feladatokkal zárul. Fejtörők nemcsak egy-egy fejezet végén találhatók, hanem gondolkodtató kérdések vagy elkészíthető alakzatok menet közben is vannak.
A negyedik fejezet, az eddigiek szerves folytatásaként, a matematikának a társtudományokra, a gondolkodásra, művészetre gyakorolt hatásáról ad színes ízelítőt. A valószínűség fogalmával kezdődik, káoszelmélettel, fraktálokkal folytatódik, majd logikainak nevezett feladatokat kapunk, és néhány példát láthatunk a művészetek és a matek kapcsolatáról. E záró fejezet végén számolást könnyítő tippeket közöl, és legvégül négy oldalon néhány nagy tudós eredményeinek meglehetősen hatásvadász, zanzásított összefoglalását találjuk.
A könyveket a feladatok megoldásai és név- és tárgymutató zárja.
Gyenes Gábor
Johnny Ball: Gondolj egy számra! Izgalmas barangolás a számok világában,
HVG Könyvek, HVG Kiadó, 2013, Budapest, fordította Pesti-Kovács Nóra
https://www.hvgkonyvek.hu/gondolj-egy-szamra
Johnny Ball: Matekmágusok. Mi mindenre jó a matek? HVG Könyvek, HVG Kiadó, 2012