SOKSZOR TALÁLKOZUNK OLYAN FELADATTAL, ÖTLETTEL, AMIT SZÍVESEN ELTESZÜNK KÉSŐBBI HASZNÁLATRA. A  TANÓRA – SZAKKÖR ROVAT SZERETNE HOZZÁJÁRULNI A MATEMATIKATANÁROK ESZKÖZTÁRÁNAK GAZDAGÍTÁSÁHOZ, FÓRUMOT KÍVÁN ADNI A GONDOK, NEHÉZSÉGEK MEGTÁRGYALÁSÁRA IS. (ROVATSZERKESZTŐ: HORVÁTH ESZTER.)

Kecskemét egyetlen nyolcosztályos gimnáziuma első pillantásra átlagos iskolának tűnik, talán annyi különbséggel, hogy az ide járó diákok körében általános a jó matematikai képesség. Ám a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazi különlegessége az itt megvalósuló robotikaoktatás és annak valódi úttörő jellege. A bevezető képünkön látható focizó LEGO robotokról és az izgalmas versenyekről első kézből kapjuk az információkat Szakali Benedek 12. osztályos tanulótól.

Az okostelefonok használatával kapcsolatban rengeteg legenda és történet kering szerte az Interneten. Néhol tiltják, máshol próbálják erőltetni a használatát. Pedig észrevétlenül a mindennapjaink részese lett az eszköz, ami már csak a nevében telefon. Mára az okostelefon inkább egy miniszámítógép, bár tudásának csak nagyon kis százalékát használjuk. Koren Balázs tapasztalatai alapján arra biztatja a tanárokat,  használják ki az okostelefonok adta lehetőségeket a matematikaórán is.

A GeoGebra dinamikus geometriai szerkesztő program, amely lehetővé teszi, hogy síkbeli és térbeli szerkesztéseket, bizonyításokat számítógépes környezetben, interaktív módon szemléltessünk, tanítsunk, tanuljunk. Egyre többen használják a tanórán is, hiszen a programot könnyű letölteni és az alapjait sem nehéz — akár néhány óra, egy-két nap alatt is — elsajátítani. Vásárhelyi Éva most a térgeometriára koncentrál és olyan ötletekre hívja fel a figyelmet, amelyek hasznosak, de a programmal való első ismerkedéskor nem mindenki számára nyilvánvalóak.

A hagyományos rangos nemzetközi versenyről a szokásos beszámolón túl (Tóthné Berzsán Gabriella) részletes képet kapunk a tapasztalatokról a zsűrielnök szemével: Szalay István írt az érdekesebb megoldásokról, lehetséges általánosításaikról, a pontszámok alakulásáról, a résztvevő tanárokról és a kiváló diákokról. A Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 1992-ben Oláh György felvidéki és Bencze Mihály erdélyi matematikatanárok kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence magyar középiskolásai anyanyelvükön versenyezhessenek matematikából.

A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az előadásokhoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó matematikaórákat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.

Nincs több cikk