A hátsó polcról – Ian Stewart: A végtelen megszelidítése

Ian Stewart: A végtelen megszelidítése. A matematika története, Helikon Kft., 2008, 280 oldal, 4990 Ft.

Ilyen könyvet nem vesz az ember, az ilyet kapja: ajándékba, jutalomként. Súlyos, fényes, illusztrációkkal ékes, a Helikon Kiadó legszebb hagyományait tükrözi, és a számos matematikai könyvet gondozó szerkesztő, Gerner József munkáját dicséri. Ja, és a Gyomai Kner Nyomdában nyomtatták. Ehhez képest nem is drága. (A Libri 3790 Ft-ért kínálja, úgy persze könnyű, hogy nincs belőle példánya.)

Komolyabbra fordítva a szót: Ian Stewart brit matematikus a magyar olvasó számára is ismert népszerűsítője a matematikának. (Magyarul olvasható tőle: A természet számai. A matematikai képzelet irreális realitása és A matematika problémái.)

Az ismertetendő könyv azt a reménytelen feladatot tűzte ki, hogy megismertesse a matematika történetét – kivel is? Mondjuk érdeklődő középiskolásokkal, az egyetem elején járókkal és mindenevő örökifjakkal. Magyar nyelven elérhető néhány matematikatörténeti munka, lásd például https://ematlap.hu/konyvespolc-2021-9/1121-toth-janos-roka-sandor-zenon-figyelmeztetese irodalomjegyzékét. De mik ennek a könyvnek a specialitásai?

A könyv 20 fejezetre oszlik. Remek ötlet, hogy a 20 fejezetből álló könyv minden fejezetének szerkezete lényegében azonos. Nézzük meg ezt egy példán. A 10. fejezet címe: Lehetetlen értékek. Lehet-e negatív számnak is négyzetgyöke? Miután szerzőnk belemelegedik a témába, közbeiktat egy keretes írást, amit akár nevezhetünk inzertnek vagy buboréknak is: Ők mire használták a komplex számokat? Egy másik beszúrásban a témakör egy jelentős kutatójának (itt épp Augustin-Louis Cauchynak) az életrajza szerepel. A fejezet vége felé pedig szó esik arról is, hogy Mi mire használjuk a komplex számokat?

Az életrajzok örvendetesen nagy része szól matematikus nőkről. Megismerkedhetünk a következők életrajzával és munkásságával: Alexandriai Hüpatia, Marie-Sophie Germain, Szofja Vasziljevna Kovalovszkaja, Amalie Emmy Noether, Augusta Ada King (Lady Lovelace) és Mary Lucy Cartwright.

Maguk a témakörök pedig úgy vannak megválasztva, hogy egyrészt a szöveg legnagyobb részét egy érdeklődő középiskolás képes legyen megérteni, másrészt a mai modern matematikáról is essék szó. Mindkét állításomat igyekszem alátámasztani.

Az egyenletek megoldásának tárgyalásához a szimmetriákról kell beszélni. A másodfokú egyenlet szimmetriái című buborék megmutatja, hogy hogyan lehet a dolog lényegé(nek elejé)ről egyszerű példán érthetően beszélni.

Topológia, nagy Fermat-tétel – ezekről mind szó esik, és nem mértéktelen felületességgel. Nem maradnak ki a divatos témák sem: kódolás (mégis derék dolog a számelmélet), káosz, katasztrófaelmélet, fraktálok.

Természetesen számos esetben szükségszerű a pontatlan, elnagyolt fogalmazás, ez az ismeretterjesztés alapvető problémája. Ámde vigyázat, jönnek a valódi kifogások! Olyan hibákat sorolok, amelyek elkerülhetőek lettek volna.

Nem lehet Körmendy Ágnes fordításának minőségét egyetlen szóban jellemezni. Folyamatosan olvasva a szöveget korrekt magyar nyelven fogalmazott, szakmailag értelmes mondatokat látunk. Viszont gyakorlatilag minden oldalon lehet találni egy-egy elképesztő matematikai hibát.

Néhány fontosabb példa következik. Elgépelés a könyvben kevés van, csak azokat említem, amelyek matematikailag fontosak.

Oldalszám	Hibás	Javasolt
42	a számlálót	a nevezőt
55	az jelöli	jelöli
67
71	hagyományos $\theta$	hagyományos $\alpha$
75	$10^{15}$ sugarú kör szinuszait számolta ki	??
76	az 1000 logaritmusa tízes számrendszerben	1000 tízes alapú logaritmusa
77	57,681 x 29,443	57 681 x 29 443
84, 226	multidimenzionális	többdimenziós
89	pozitív	nemnegatív
104
104	lesz a határértéke	lesz határértéke
108	-szel jelölünk	jelöl
109	felszínének	területének
120	$g=m\frac{d^2y}{d t^2}$	$mg=m\frac{d^2y}{d t^2}$
120	$y=\frac{gt^2}{2m}y+at+b$	$y=\frac{gt^2}{2}+at+b$
125	egyenletekkel	függvényekkel
131	merőlegesek	ortogonálisak
142	$\frac{1/2}{x+i}+\frac{1/2}{x-i}$	$\left(\frac{1/2}{x+i}+\frac{1/2}{x-i}\right)\frac{1}{x}$
142	deriválni	integrálni
149	pozitív	nemnegatív
185	pigmentté alakul	??
186	megoldható	feloldható
187	a nemeuklidészi geometria egy megkülönböztetett kúpszelettel rendelkező projektív felület	??
192	dinamikus	dinamikai
192	Lie csoport	Lie-csoport
195	egy testtel	egy test elemeivel
196	1888	1988
197	felírva így néz ki	Elemeinek száma
206	felszín	felület
215	genetikai biokémia	molekuláris genetika
215	az élet fonala is ezen múlik	??
226	projekt	vetület
258	kvadrillió	$10^{15}$ („billiárd”)
259	„számító”	„computer” vagy „computor”

A További olvasnivalók listája is fordítandó, azaz érdemes megadni [1] és [2] magyarul megjelent változatát.

Matematikához kevéssé szokott kiadók számára ez a könyv is figyelmeztetésül szolgálhat: Szakmai lektorálás nélkül matematikai művet kiadni életveszélyes. Jelen esetben a szakmai ellenőr – jóindulatú feltételezéssel élve – nem kapott elegendő időt... Láttunk már arra példát, hogy bölcsészként is lehet matematikai tárgyú könyvet hibátlanul (nemcsak élvezetesen és olvashatóan) fordítani: Denis Guedj A papagájtétel (Typotex, Budapest, 2016) című művét fordította Király Katalin, volt magyar szakos középiskolai tanár, főiskolai oktató, az Université Lyon III magyar nyelvi lektora.

A (gazdasági) körülmények figyelmen kívül hagyásával mindenképpen azt javaslom, hogy legyen a könyvnek második, javított (matematikus által lektorált) kiadása. Ehhez a saját – további – megjegyzéseimet szívesen bocsájtanám a lektor rendelkezésére. Ugyan ismeretterjesztő műről van szó (vagy éppen azért!) nem ártana egy tárgymutató a könyv végére. Sok matematikai verseny résztvevője örülne, ha a megérdemelt díj mellé ráadásként ezt kapná.

A lektorálásról – egy kis kitérő morgás

Aki rendszeresen publikál, tudja, hogy egy jobb folyóiratnál a lektorok többnyire meglehetősen alapos munkát végeznek. Figyelmeztetnek a szakmai hibákra és hiányosságokra, megadnak hiányzó hivatkozásokat, kijavítják a formai következetlenségeket stb.

Ezzel szemben a szakkönyvek lektorálása már alig létezik. Saját tapasztalataim a következők: minden egyes könyvemnél szinte rimánkodnom kellett a (magyar vagy külföldi, például Springer, ELTE stb.) kiadónak, hogy legyen a könyvnek lektora, sőt a lektorokat nekem kellett szállítanom, továbbá elérnem, hogy munkájukért némi (többnyire sajnos jelentéktelen) díjazásban (könyvkupon, ilyesmik...) részesüljenek. Hálátlan feladat...