Almár Iván csillagász és elismert tudományos ismeretterjesztő már az 1950-es évek elejétől figyelemmel kísérte az űrkutatás fejlődését. Közérthető magyarázataival nemzedékekhez hozta közelebb az űrhajózás világát, többek között a Holdra szállás és a Szojuz–Apollo-program szakkommentátoraként. A 94 éves tudóssal, egykori matematika-fizika szakos ELTE-s hallgatóval júniusban készítettünk interjút.
Az Érintő, és benne a Tudomány rovat mostanában sokat foglalkozik a mesterséges intelligencia egyre növekvő szerepével a matematikában. Pach János írása Pálvölgyi Dömötöréhez hasonlóan az Erdős-sejtés cáfolatától indul, de más vizekre hajózik…
Idén 65. alkalommal rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat a Rátz László Vándorgyűlést, ezúttal Esztergomban, közösen az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziummal. Az újítások, az előadások és szemináriumok színvonala, a szabadidős programok, a helyi szervezők aktivitása és Esztergom város vendégszeretete mind hozzájárult a négynapos rendezvény sikeréhez.
Lax Péter születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkollokviumot rendeznek a Rényi Intézet Nagytermében, 2026. szeptember 21-én 14 órai kezdettel. Magyar kutatók is bemutatják olyan munkáikat, amelyek szorosan kapcsolódnak a tavaly ehunyt Abel-díjas matematikus életművéhez.
Kiváló eredménnyel tért haza a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról Sanghajból a magyar csapat: 117 ország közül a 16. helyet szerzték meg, és mindenkinek jutott érem: 1 arany, 1 ezüst és 4 bronz. Dobos Sándor, aki már 30 éve csapatvezető-helyettes, beszámolt az egész éves felkészülésről és a versenyről.
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete egész évben várja színes programjaival az érdeklődőket, tanárokat és diákokat. Szeptembertől ismét elindítja csütörtök délutáni matematikát népszerűsítő előadásait, foglalkozásait. A 11. osztályosoknak pedig idén nyáron is megszervezték a LEMMA tábort, ahol a matematikát szerető középiskolások öt napon át rengeteg tudást és élményt szerezhettek.
Nemrég érkezett a BME Matematika Intézettől a hír, hogy elhunyt Szabados Tamás, a Sztochasztika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense. Kollégája, Bolla Marianna, az MTA doktora írt róla, nem egy teljes életművét átfogó nekrológot, inkább személyes visszaemlékezést a vele való közös munkára élete utolsó évtizedében.
Almár Iván csillagász és elismert tudományos ismeretterjesztő már az 1950-es évek elejétől figyelemmel kísérte az űrkutatás fejlődését. Közérthető magyarázataival nemzedékekhez hozta közelebb az űrhajózás világát, többek között a Holdra szállás és a Szojuz–Apollo-program szakkommentátoraként. A 94 éves tudóssal, egykori matematika-fizika szakos ELTE-s hallgatóval júniusban készítettünk interjút.
Járy Viola magyar származású, Németországban élő matematika–fizika tanár és tehetséggondozó. A vele készült interjúban betekintést nyerhetünk abba, hogyan épül fel a német matekolimpia rendszere. Kiderül, miként működik a szakköre, és milyen módszerekkel igyekszik a kíváncsiságot és a kreatív problémamegoldást ösztönözni a tanulók körében.
Idén 65. alkalommal rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat a Rátz László Vándorgyűlést, ezúttal Esztergomban, közösen az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziummal. Az újítások, az előadások és szemináriumok színvonala, a szabadidős programok, a helyi szervezők aktivitása és Esztergom város vendégszeretete mind hozzájárult a négynapos rendezvény sikeréhez.
A matematikaoktatás értékelési gyakorlatának legújabb kutatási eredményeit és fejlesztési lehetőségeit mutatta be az immár másodszorra megrendezett FAME (Feedback and Assessment in Mathematics Education) konferencia 2026 június elején Budapesten a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és az MTA-Rényi-ELTE Matematikadidaktikai Kutatócsoport szervezésében, több mint 80 európai kutató részvételével.

A Debreceni Egyetem kutatói diszkrét választási kísérlettel közelítik meg a felsőoktatás egyik valós problémáját: hogyan lehetne a sokszor nehéz, kevéssé motiváló tárgy, a matematika oktatását a hallgatói igényekhez igazítani. Az I. rész a kísérlet felépítését adja; az eredmények és a képzési területek szerinti különbségek a folytatásban lesznek igazán tanulságosak.

Az Érintő, és benne a Tudomány rovat mostanában sokat foglalkozik a mesterséges intelligencia egyre növekvő szerepével a matematikában. Pach János írása Pálvölgyi Dömötöréhez hasonlóan az Erdős-sejtés cáfolatától indul, de más vizekre hajózik…
Az új tanévben a 14. fordulóval indul a Héttusa versenye, amelynek érdekes feladataira a megoldásokat (tippeket) az újonnan bekapcsolódók is beküldhetik! E-mailcím: hettusa@ematlap.hu. Határidő: október 5.
A Héttusa 13. fordulója a szokásosnál könnyebbnek bizonyult, a legtöbben, 13-an mind a hét feladatot helyesen oldották meg. Most is több beküldő ötleteit, megoldásait és kiegészítéseit ismertetjük. Örömmel üdvözlünk új versenyzőink között egy ötödik osztályost is!
A magyar űrprogram egyik kísérlete különösen szép példája annak, hogy az űrkutatásban nemcsak mérnöki és fizikai, hanem matematikai kérdések is közvetlen szerepet kapnak. A HUNOR programhoz kapcsolódó IMU-DRS kísérletet Kornyik Miklós dolgozta ki, és Kapu Tibor végezte el a Nemzetközi Űrállomáson.
A klasszikus példát: a szultán 100 rabját és 100 börtönőrét, akik a zárakat a parancs szerint ki-be fordítgatják, több matematikai feladatgyűjteményben is megtalálhatjuk. Az ELTE-s hallgatók mesét, zenét, verset írtak a feladatból és a megoldásból 😊!
Bojti Anna társasjáték-tervező és gyerekkönyvíró 2019 óta a Pagony játékkiadójának vezetője. Elsősorban az általános iskolás korosztálynak írja kalandkönyveit. Na de mik is ezek a „lapozgatós” könyvek? És mi közük van a gráfokhoz?
Richard Feynman (1918–1988) a 20. század második felének egyik legismertebb fizikusa, aki több világszerte népszerű tankönyvet és népszerűsítő könyvet írt. A magyarul most kiadott könyv Feynman egy elveszett előadását rekonstruálja, amelyben bolygók Nap körüli mozgási törvényeit adta elő elemi módszerrel a Caltech egyetem kezdő diákjainak 1964-ben.
Hírlevél